Project 333 - így állok egy hónap után

Project 333 - így állok egy hónap után

2016. nov 07.

Már most levonhatok néhány tanulságot ebből a kihívásból. És 2 hónap még mindig hátra van...

autumn-capsule-wardrobe-1440x1158.jpg

Ha nem olvastátok a korábbi bejegyzésemet, akkor gyorsan összefoglalom, hogy miről szól a Project 333 elnevezésű kihívás: egy olyan minimál gardróbot kell kialakítani, ami 33 darabból áll (cipőt, táskát, kabátot is beleértve) és 3 hónapig csak ebből öltözködhetek. 

A kihívás már most több dologra rávilágított. Először is rájöttem, hogy mennyire rossz minőségű ruhákat árulnak a fast fashion üzletekben. Mivel most kevesebb ruhám van, többször veszem fel őket és gyakrabban mosom. Elkeserítő, hogy egy hónap után jó pár ruhám került olyan állapotba, hogy legszívesebben azonnal kidobnám. Bolyhosodik, elveszti a formáját, megfogja a dezodor, megváltozik a tapintása, sőt szerintem még a szaga is... Olcsó, basic trikókról és pólókról van szó, amiket jónak gondoltam arra, hogy rétegesen tudjak öltözködni. Most ott tartok, hogy nem tudom, hogyan vészelem át velük ezt a két hónapot, mert nem vehetek másikat. 

Ugyanakkor az is kiderült, hogy nem túl jól válogattam össze a ruhatárat, mert túl sok az "alkalmi" darab benne, tehát azok, amiket csak bizonyos helyzetben vennék fel (pl fehér ing), így sok ruha lóg úgy a fogason, hogy egy hónap alatt maximum egyszer volt rajtam. 

A másik gond a ruhatárammal, hogy nem készültem fel megfelelően az évszakváltásra. Természetesen a legideálisabb a kihívást elkezdeni valamelyik évszak legelején. Nekem ez nem jött össze, így például most a gardróbom része egy sportcipő, amit ebben a hidegben már nem fogok hordani. Ezzel szemben meleg pulóver nincs a ruhák között. 

Ennyit a gyakorlati részéről... Ennél sokkal fontosabb az, hogy a kihívás rendkívül felszabadító! Egyrészt sokkal több időm és energiám marad másra reggelente, mert nagyon gyorsan ki tudom választani, hogy mit veszek fel. A figyelmemet nem tereli el rengeteg kihasználatlan ruhadarab, szinte csukott szemmel is felöltözhetnék, mert minden illik mindenhez. Ez nem azt jelenti, hogy unalmasan kell öltözködni, sőt! Most van csak igazán szükség a kreativitásomra.

Másrészt amikor bemegyek egy bevásárló központba, akkor nincs rajtam nyomás, hogy figyeljem az új kollekciókat, az akciókat vagy bármit. Mivel nem veszek semmit, nincs bennem a késztetés a fogyasztás iránt. Csak megyek és intézem a dolgomat :) 

Ráadásul egy csomó pénzt spórolok, amit másra költhetek, például könyvekre, úgyhogy rendeltem is néhányat, amiket hamarosan a blogon is megmutatok! :)

 

fotó: Tartan Brunette