Miért blogolok?

Miért blogolok?

2016. máj 26.

Negyedik éve írom ezt a blogot, ami az egyik legnagyobb örömforrásom, bár a lelkesedésem olykor hullámzik. 

egy_asztal.jpg

A blog az én saját világom, amibe teljesen el tudok merülni. Írok, fotózok és beszélgetek veletek, az olvasókkal. Sokszor elbizonytalanodtam, hogy jó-e, amit csinálok, van-e ennek értelme, érdekel-e egyáltalán ez bárkit, de mindig arra jutottam, hogy képtelen lennék abbahagyni. Amióta Dávid megszületett, sokkal kevesebb a szabad időm és az energiám, mostanában nincs túl sok kreatív gondolatom estére, mire ő elalszik. Erőlködtem, görcsöltem, de elengedtem ezeket a negatív gondolatokat, és nem akarok senkinek megfelelni, már nem hasonlítom magam más bloggerekhez, egyszerűen csinálom, ami örömet okoz nekem. 

Nagy kihívás számomra úgy blogolni, hogy a gyereknevelés és a munka között egyensúlyozom, éppen ezért olykor a leglehetetlenebb időpontokban ülök le írni, például hajnali négykor. Persze az inspiráció sem jön magától, de az a jó, hogy a blognak köszönhetően nyitott tudtam maradni és olyan dolgokra is figyelek, amikre szerintem enélkül nem. 

Az elmúlt időszakban többször feltettem magamnak a kérdést, "miért blogolok, mit veszítenék, ha abbahagynám inkább?". Ez a kérdés újabbat szül: hogyan tudok értékes tartalmat előállítani, ami jó érzés nekem és jó, hasznos az olvasóknak is? Gondolatban lefektettem magamnak néhány szabályt, elterveztem az irányt, hiszen el sem tudom képzelni, hogy mi venne rá arra, hogy egyszer csak lezárjam a blogot és többé ne üljek le a billentyűzet elé írni egy új bejegyzést. 

1. Mert ez örömet okoz nekem. 

A legfontosabb, hogy ha valaki blogolni kezd, akkor azt azért tegye, mert neki örömet okoz. Egy blogger csak így maradhat hiteles, önazonos és kitartó. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy egyszer fent, egyszer lent. Blogolni sem lehet évekig ugyanolyan hévvel, de amíg az öröm megvan, addig az olvasóknak is jó élmény lesz a blog. 

2. Folyton tanulok valami újat.

A blognak köszönhetően állandóan nyitott szemmel járok. Folyton meg kell újulni, rendszeres tartalmat kell előállítani és ez megköveteli azt, hogy az ember fejlődjön és tanuljon. Jó néhány dolgot ismertem meg és tanultam meg azáltal, hogy létezik ez a felület és ezekről nektek is beszámoltam. 

3. Rengeteg embert ismertem meg.

Szinte nehéz lenne összeszámolnom is, hogy hány ember lett az életem része a blognak köszönhetően: tervezők, marketingesek, olvasók, bloggerek... A legfontosabb pozitív hozadéka ez a sok új kapcsolat, legyen szó munkakapcsolatról vagy barátságról. Például egy-egy interjú után teljesen feltöltődöm pozitív energiákkal és olyankor úgy érek haza, hogy azzal fogadom a férjemet "képzeld, egy olyan jó fej nőt ismertem ma meg". 

4. Rögzíthetek néhány jó pillanatot az életemből. 

Igyekszem egyensúlyt tartani a személyes tartalom és a "közérdekű" tartalom között. Mivel ez egy blog és nem magazin, így valamennyire bepillantást engedek a személyes gondolataimba vagy a magánéletembe, de arra nagyon figyelek, hogy legyen egy határ, amit nem lépek át. Ugyanakkor nagyon jó érzés visszaolvasnom a régi bejegyzéseket, megnézni a fotókat és egy picit nosztalgiázni az akkori történéseken. 

5. Állandó kreatív löket, ami motivál és újabb kihívások elé állít. 

A blog előtt nem nagyon próbáltam fotózni, és bár most se vagyok nagy szakértője, sokat fejlődtem, ami lelkesít és további lépésekre sarkall. 

6. Több munkalehetőséget köszönhetek neki. 

Olyan szerencsés vagyok, hogy bár a blogolásból nem élnék meg soha, mégis jó néhány munkát köszönhetek neki. Általában social media kommunikációs feladatokkal találnak meg, ami azért érdekes, mert nem erről írok, hiszen ez nem egy szakmai blog. 

7. Fejleszti a személyiségem, bátrabbá, magabiztosabbá tesz. 

Ezt a végére hagytam, pedig nagyon fontos pont. Eleinte annyira zárkózott voltam, hogy álnéven kezdtem el írni. Aztán nagy lépés volt a részemről, amikor a bejegyzések alá odatettem a nevemet. A következő lépcsőfok az volt, amikor már az arcomat is meg mertem mutatni egy-egy fotón. Ezeket a dolgokat még tanulom, de az biztos, hogy az elmúlt évek alatt segített némi magabiztosságra szert tenni. 

Ez a lista talán most első sorban saját magamnak készült, hogy sose felejtsem el, hogy miért csinálom, ha éppen kimerült vagyok, mert három nap alatt 8 órát sikerült aludnom, nincs erőm írni és kedvem se a blogoláshoz :)