Inspiráló bloggerek: For Her blog

Inspiráló bloggerek: For Her blog

2016. már 26.

Új interjúsorozatot indítok, amiben az általam inspirálónak tartott bloggereket ismerhetitek meg. Elsőként a For Her bloggerével, Szandrával beszélgettem.  

forher01.JPG

Bevallom, hogy én nem sok szépség blogot olvasok, az egyik kivétel Szandra blogja, ami nemrég még a The very style blog névre hallgatott, az utóbbi időszakban azonban életmód irányba bővült a tematikája és For Her blog néven él tovább. Ő az első, akit szeretnék bemutatni nektek, mert stílusa nagyon közvetlen és jellegzetes, bejegyzései minőségiek, videói pedig szórakoztatóak, tehát igazi inspiráló blogger. 

Egy napsütéses, de szeles délutánon találkoztunk Budán. Sétálni indultunk a babákkal, Lilivel és Dáviddal. Dáviddal még könnyű, elvan a babakocsiban, Lili azonban már jár, úgyhogy nem sok nyugodt pillanatot hagy anyukájának. Szandra mégis nagyon energikus és vidám nő benyomását kelti, ráadásul van valami higgadt nyugalom minden mozdulatában. Szavaiból sugárzik a kiegyensúlyozottság és az, hogy végtelenül imádja a kislányát. 

forher10.jpg

Mennyit és hogyan változott a blogod az évek során? Nemrég nevet változtattál, ami tartalombeli változásokkal is jár. Komoly utat jártál be mostanáig.

Igen, de a tartalombővülés előbb jött, mint a névváltoztatás. Elsősorban Lili, a kislányom hozta magával ezt a változást. Volt egy félév, amikor egyszerűen kényelmetlenül éreztem magam a saját blogomon. Ha kitettem egy posztot, ami nem annyira passzolt az addigi szépség központú témákhoz, akkor hülyén éreztem magam amiatt, hogy ez vajon ide való-e. Viszont jók voltak a visszajelzések az olvasóktól, ezért úgy gondoltam, hogy ez jó vonal. Ez indította el, hogy nevet változtattam, ugyanis szerettem volna a tartalomhoz igazodni. Amikor ez megfogalmazódott bennem, akkor megint kezdtem új lendületet kapni. Amint megtörtént a változás, akkor ismét komfortosan kezdtem magam érezni a blogomon és szélesítettem a témaköröket. Ha ez nincs, akkor megcsömörlöttem volna. 

Ezek szerint veled is előfordul, hogy kicsit belefáradsz a blogolásba. Hogy szoktál feltöltődni ilyenkor? Miből merítesz energiát vagy ihletet? 

Sok külföldi videós blogot követek, illetve magyar blogokat olvasok és egyrészt ezekből tudok ötletet meríteni. Másrészt azt vettem észre, hogy a téma mindig megtalál. Mindig történik valami a hétköznapokban, amiről azt gondolom, hogy ezt érdemes lenne tovább vinni a blogon mint téma. Az elmúlt féléves időszakban nem volt olyan, hogy nem tudtam miről írjak, de korábban előfordult ilyen. Ekkoriban csak beauty témáról írtam, ami olykor kihívás volt, mert ha lehet, szeretném elkerülni, hogy mindig ugyanarról írjak, mint más bloggerek. Amióta viszont már baba, mama és életmód témával is foglalkozom, mindig van valami, amiről írhatok.  

Ilyenkor mennyire engedsz bepillantást a magánéletedbe, a személyes mindennapjaidba a blogon? Hol a határ?

Nehéz megmondani, hogy hol a határ, mert nagyon sok személyes dolgot megosztottam a blogomon, de mégis azt gondolom, hogy ez alapján nem ismernek tökéletesen az olvasóim. Azért osztottam meg magamról személyes jellegű dolgokat, mert azt gondolom, hogy segítség lehet másoknak. Például amikor egy nőgyógyászati betegségemről meséltem azt nem azért tettem, hogy sajnáltassam magam, hanem azért, mert azt vettem észre, hogy erről még sokan nem tudnak, viszont nagyon fontos lenne. Szóval ha megosztok valamilyen személyes dolgot, akkor azt olyan céllal teszem, hogy segítsek és valami fontos ügyre hívjam fel a figyelmet. Lili is megjelenik a blogon, ami elkerülhetetlen, hiszen ha írok valami babás témáról, akkor hülyén venné ki magát, ha őt sosem látná senki. Próbálok személyes hangvételt kialakítani, ami lehet, hogy valakinek túlzás, de úgy vettem észre, hogy tetszik az olvasóknak, hogy közvetlenebb hangon próbálok kommunikálni.

forher02.JPG

Mit ad neked a blogolás?

Egyrészt megismertem egy csomó olyan embert, akiknek nagyon örülök. Ez azért különösen fontos nekem, mert nagyon nehezen nyílok meg másoknak, nehezen teremtek új kapcsolatokat...

Hát ez picit furcsán hangzik a te szádból :)

Ebben is felnőttem a blog által, rájöttem, hogy nem minden idegen harap és nyugodtan lehet nyitni mások felé. Régebben sokkal visszahúzódóbb voltam. Illetve valahol önbizalmat is ad a blogolás, pontosabban az, hogy már ilyen sok ideje csinálom. Volt egy másik blogom korábban, ami pár hónap után elhalt, de ezt a mostanit már 4 éve csinálom és ez jó érzéssel tölt el. Amikor megkérdezik, hogy mi a hobbim, akkor én a blogolást válaszolom. Gyakran nem értik, hogy ebben mi a hobbi, hiszen "csak" ülsz a gép előtt és írogatsz. Ez nem csak ennyiről szól! Fényképezek, videózok, ez egy nagyon komplex dolog.

Az ember teljesen máshogy kezd el gondolkozni, más szemmel nézi az őt körülvevő világot.

Pontosan. Ráadásul nekem voltak nagyon nehéz időszakaim, amikor a bloghoz tudtam elmenekülni, ezáltal sikerült kikapcsolnom. Lehet, hogy kicsit struccpolitika, de nekem sokat segített, hogy nem állandóan az adott problémán pörögtem, hanem volt valami, ami kicsit kirántott ebből.  

Előfordul olyan, amikor nem annyira hobbinak, hanem inkább munkának érzed a blogolást? 

Nyilván ilyen is van. Viszonylag sok terméket kapok tesztelésre, ezeket először félreteszem, hogy lássam, mik vannak és ahogy nézem, ahogy gyűlik a kupac, akkor a nyomás is nő a vállamon. Próbálok arra figyelni, hogy ne mindig csak olyanról írjak, amit kaptam, de ha kap az ember valamit, akkor elvárják, hogy írjon róla. Néha azt érzem, ez sok. Nem tudok mindenről írni, mert sose érnék a végére. Egyrészt tök jó, hogy ismerik a blogot, küldenek terméket és számítanak rá, hogy írok róla, ugyanakkor nagy teher is ezeknek eleget tenni. 

Volt olyan, amit egy az egyben visszautasítottál? Előfordult már, hogy olyannal kerestek meg, amire nemet kellett mondanod?

Voltak ilyenek, nemrég például egy nagyon nagy értékű szépségápolási gépet szerettek volna teszteltetni velem. Nagyon örültem annak, hogy megtaláltak és megtisztelő, mert ez számomra egy fontos visszajelzés, de visszaírtam nekik, hogy magamtól biztosan nem vásárolnék ilyen drága gépet, nem engedhetném meg magamnak, így nem tudnám nyugodt szívvel ajánlani az olvasóimnak. Úgyhogy megköszöntem a lehetőséget és visszautasítottam. Korábban előfordult, hogy ajánlottak százezer forintos hajvasalót, de mondtam, hogy nekem az ötezer forintos is ugyanúgy kivasalja a hajam. Szeretnék hiteles maradni az olvasóim szemében. Így is elég nehéz a dolgom, mert az emberek sokszor azt gondolják, hogy ha valami olyanról írok jót, amit kaptam, akkor az biztosan azért van, mert én ezt kaptam. Pedig  azt is megírom kulturált formában, ha valami nem tetszik, de attól még, mert valamit küldtek nekem, attól még az lehet jó. 

Nekem nagyon szimpatikus ez a hozzáállásod, és sokan biztos ezért követnek téged, mert meg lehet bízni abban, amit leírsz vagy mondasz. 

Remélem, hogy ez átjön, bár nehéz helyzet, hiszen azt nyilván nem fogom kiírni a blogomra, hogy na most utasítottam vissza valamit. Az emberek csak azt látják, amit elfogadtam, kipróbáltam, az ellenkezőjét nem. 

forher03.JPG

Egyébként hogy látod, Magyarországon meg lehet élni a blogolásból? Az ember kap egy csomó mindent bloggerként, de ebből nem veszel kenyeret a boltban. Szerinted van annak realitása, hogy egy szépség témával foglalkozó blogból meg lehessen élni? 

Nagyon kevesen vannak, akik megélnek a blogolásból és azok is inkább divatbloggerek. Pont amiatt nem lehet megélni ebből, amit mondtál, testápolóval nem tudom kifizetni a számlákat. Nem tudom ahhoz mit kellene csinálni, hogy ebből meg lehessen élni... telenyomni hirdetésekkel az oldalt vagy sok fizetett együttműködést tolni... erre szerintem nagyon kevés cég vevő, úgyhogy én inkább azt látom, hogy akinek YouTube csatornája van, ott van lehetőség a bevételszerzésre. Magyarországon ez sem jellemző, hanem inkább Amerikában. 

Nem gondolkoztál még angol nyelvű blogon?

Gondolkodtam rajta, de valahogy sose éreztem azt, hogy angolul is vissza tudnám adni azt, amit magyarul. 

Gondolom online rengeteg visszajelzést kapsz az olvasóktól email, Facebook üzenet vagy kommentek formájában. Mi a helyzet a való életben, kilépve az online térből? Előfordul például, hogy felismernek és megállítanak az utcán beszélgetni? 

Pont tegnap volt egy ilyen eset, amikor kijöttünk a Pici Piacról. A férjem mondta, hogy visszamegy még mosdóba és mi addig kint vártuk Lilivel. Odaszaladt hozzám két fiatal lány és mondták, hogy imádják a videóimat. Nagyon cukik voltak, de én ilyenkor mindig ledermedek a meglepettségtől. Nagyon ritkán fordul ilyen elő, de nagyon jó érzés, hogy valaki olvas és odajön, lelkes és aranyos. Hihetetlenül jól esik. Az egy picit frusztrál, amikor valaki utólag ír rám, hogy látott itt vagy ott, mert olyankor mindig azon gondolkozom, hogy jaj vajon épp mit csináltam, lehet morcos voltam vagy ilyesmi :)

És mi a helyzet a negatív kommentekkel? Azokat hogyan tudod kezelni magadban?

Amikor először kaptam ilyet, akkor teljesen összetörtem. Visszaválaszoltam, ő is visszaírt, nem hagyta abba és csak egyre rosszabb lett a helyzet. Egy idő után viszont azt vettem észre magamon, hogy már sokkal hamarabb túl tudok lépni rajta. Lehet, hogy keményebb lettem :) Amúgy szerencsére nem jön sok negatív hozzászólás, nem nagyon trollkodnak nálam.  Ha mégis, akkor kicsit puffogok, átgondolom, hogy ez jogos volt-e, és ha nem, akkor túllépek rajta. 

forher05.JPG

Többször említetted, hogy jóban vagy bloggerekkel. Milyennek ítéled meg a magyar blogger társadalmat, mennyire összetartó ez a közeg?

Én főleg a beauty blog területéről tudok nyilatkozni, ahol elképesztő dolgokat látok... Egy ideig azt gondoltam, hogy ez egy tök jó összetartó társaság, aztán jöttek az újabb esetek -nem feltétlenül nálam-, hihetetlen cicaharcok alakultak ki, aztán engem is betalált egy blogger, akinek úgy érzem, hogy nem ártottam. Ez teljesen furcsa szituáció a számomra, komoly harcok mennek a háttérben. 

Neked kik a kedvenc bloggereid? 

Főleg magyar blogot olvasok, viszont inkább külföldi videó bloggereket követek. Nagyon szeretem Magdinak a BeautyJunkie blogját, nagyon szeretem a stílusát. A Lakkomlakkom blog szerzője, Edina olyan fotókat csinál körömlakkokról, hogy az lenyűgöző. Azóta nem is csinálok képeket körömlakkokról, mert nem tudok hasonlót. A Szütyő blogot is szeretem, nagyon jó hangulatú blog.

A külföldi videós blogoknál egyébként van valami olyan trend, amiben mi még el vagyunk maradva?

Külföldön már komoly céges együttműködések vannak. Nem tudom, hogy ott milyenek a reklámokra vonatkozó szabályozások, de azt szoktam látni, hogy a bloggerek már a videó címében feltüntetik, hogy ez egy hirdetés lesz. Ami kettős, mert ha az ember elmondja, hogy valamit kapott, akkor annak gyakran negatív a fogadtatása. Én amúgy a videóimban és a bejegyzésekben is feltüntetem, ha valamit kaptam. 

Mit tanácsolsz azoknak, akik most kezdik a blogolást?

Azt gondolom, hogy azoknak, akik most kezdenek bele, már nehéz dolguk van. Hihetetlenül sokan blogolnak, nehéz kitűnni. Anno amikor kezdtem, a telefonommal fotóztam és borzalmas fotókat csináltam... Ma már ez megengedhetetlen lenne. Elcsépelten hangzik, de az a lényeg, hogy figyeljenek a minőségre, a fotók és az írott szöveg esetében is. Mindig igyekszem arra figyelni, hogy ne legyenek helyesírási hibák a bejegyzéseimben. Az is fontos, hogy ne akarjanak a blogon keresztül másnak látszani és olyan dolgokról ne írjanak, ami nem érdekli őket, de az a trend. Egy idő után úgyis kibukik, ha valaki nem őszintén ír, csak muszájból. Így lehet hitelesnek maradni. Lelkesnek és kitartónak kell lenni. Csinálni, csinálni! Sok olyan üzenetet kapok, amiben azt kérdezik tőlem bloggerek, hogy lehet ettől vagy attól a cégtől terméket kapni vagy meghívót egy sajtóeseményre. Ez nem ilyen egyszerűen működik, kitartónak kell lenni.