Az én Párizsom

Az én Párizsom

2014. júl 15.

Miközben Pesten éppen kínlódok a fülledt melegben, Párizsban egy hétig esett az eső és a hőmérséklet nem igazán ment 20 fok fölé. Csak úgy, mint két évvel ezelőtt nyáron. Még hogy London az esős város?! Ez persze csak vicc, de ahogy a cím is mutatja, egy elég szubjektív bejegyzés következik.

view01.JPG

Nem titok, hogy Párizs a kedvenc európai városom, ami már első ottjártamkor magával ragadott, másodszorra pedig újra beleszerettem. 

Talán leginkább azt szeretem Párizsban, hogy tele van ellentétekkel. Egyszerre egy zsúfolt nagyváros és mégis kifinomult, stílusos kulturális központ, ahol minden sarkon a jelen és a múlt találkozik. Míg az egyik pillanatban egy lüktető forgatag kellős közepén sodródik az ember a tömeggel, a következőben már egy nyugodt csendes kis (köz)kert egyik padján ül. Aki járt már itt az tudja, hogy Párizs koszos és húgyszagú, mégis újra és újra el akarsz merülni benne. Ez a város tele van lehetőségekkel és meglepetésekkel, például előfordulhat, hogy az egyik sarkon befordulva egy szőlőskerttel találod szemben magad vagy egy kis kastélyra emlékeztető madáretetővel... 

vineyard.JPG

Tudom, hogy egy város valódi életébe nehéz turistaként belelátni, de azért néhány különbség szinte tapintható hazánkhoz képest. Például az, hogy a franciák büszkék a nemzetükre, büszkék a fővárosukra és a kultúrájukra, és örömmel fogadják, ha mások is szeretik azt. Budapest is egy csodás város, csak valamiért nem szeretjük eléggé... erről talán majd máskor, inkább megosztanék veletek néhány tippet, ami hasznos lehet, ha ti is Párizsban jártok!

1. Az első és legfontosabb, hogy a franciák nem bunkók!

Az a hír járja, hogy a franciák nem túl barátságosak a turistákkal, de én ennek épp az ellenkezőjét tapasztaltam. Mindenhol szívélyesen fogadtak, a felszolgálók érdeklődőek és kedvesek, az eladók mosolygósak és mindenki nagyon segítőkész. Ráadásul az udvariasság természetesen árad az emberekből, a bonjour több egy sima hellónál, a monsieur pedig nem tűnik túlzónak. Noha úgy közlekednek mint az állatok, de ha meglöknek, általában elhangzik a "pardon" vagy az "excusez-moi".

2. Nem igaz, hogy a franciák nem beszélnek (vagy nem akarnak beszélni) angolul!

Bárhova mentem mindenhol angolul válaszoltak nekem az eladók, az árusok vagy a pincérek. Már aki tud angolul, mert például a bolhapiac egyik eldugott büféjében (ahol egyébként isteni hamburgert ettem) dolgozó idősebb férfi nem beszélt angolul, mégis partner volt abban, hogy a helyzetet megoldva kicsit kézzel-lábbal kommunikálva megértsük egymást. Az utcán pedig a térképet bújva többször előfordult, hogy egy járókelő egyszer csak odalépett és megkérdezte, hogy can I help you? A kommunikáció egyik titka Párizsban, hogy nem szabad lekezelőnek lenni a franciákkal szemben és biztos jó ponttal indítasz, ha egy bonjour kíséretében lépsz be valahova és mercivel köszönöd meg a dolgokat. 

terkep.jpg

3. Párizs drága. Rohadt drága, de megéri.

Egy kávé nagyjából 4-5 euró között mozog, egy szendvics 3-6 euróba kerül, míg a sör kb 10 euró egy üveg bor pedig 20 eurónál kezdődik az éttermekben (persze boltban jóval olcsóbb). A metró vagy buszjegy több mint másfél euró, a CDG reptérről pedig majdnem 10 euró a vonatjegy. Erre készülj fel!

metro01.JPG

4. Minden sarkon van egy kávézó vagy egy pékség, úgyhogy nem fogsz éhen halni. 

Imádom, hogy Párizsban a kávézók külső részén a székek az utca felé néznek, így egy kávé mellett kellemesen lehet szemlélni a történéseket és egy kicsit lazítani. A pékségek pedig itt egyben cukrászdák is, ahol mindig találhatsz finom és hatalmas szendvicseket, tortaszeleteket, gyümölcsös finomságokat. Ezek a helyek itt a mindennapok fontos részei, hiszen reggelente mindenki bagettel a hóna alatt rohangál, a kávézók pedig esténként bárrá alakulnak. 

kave.jpg

5. Válassz fix menüt, ha étterembe mész!

A Latin-negyedben többször is voltam étteremben, amit úgy képzeljetek el, mintha a Ráday utcán sétálnátok. Egymást követik az éttermek, amelyek 13-23 euró között kínálják a menüket. Mindegyik három fogásos és szerintem elég bőséges. A különbséget az jelenti, hogy milyen ételek közül választhatsz. Nem csak olyan szempontból jó megoldás a menü, mert elfogadható áron meleg ételhez juthat az ember, hanem azért is, mert kipróbálhatja akár a békacombot, a csigát (pfuj), a francia hagymalevest vagy a créme brulée-t. 

A legkellemesebb étteremre, a Le Cabanon de la Butte-ra a Sacre Coeur közelében találtam, amit csak ajánlani tudok mindenkinek a kilátás ugyanis páratlan, a kiszolgálás szuper, az ételek pedig nagyon finomak! 

MY NAME IS.png

6. Nem kell szép ruhában menni a Lafayette-be és nem csak luxus cuccokat találsz ott!

A Lafayette egy gyönyörű áruház, amit gondolom nem kell bemutatnom. A vásárláson kívül az építészete és a kilátás miatt is érdemes betérni, amiatt pedig nem kell feszengeni, hogy kinéznének onnan. Rengeteg ember hömpölyög odabent, a luxusmárkák egymást követően piacszerűen kínálják a termékeket, a felső emeleteken pedig utcai divat, játékok, gyerekruhák, könyvek és szuvenírek találhatóak.

lafayette01kicsi.jpg

lift.JPG

7. Rajtad kívül senki sem fogja megvárni a zebránál ácsorogva, amíg zöldre vált a lámpa, úgyhogy alkalmazkodj a tempóhoz.

Láttál már olyan kereszteződést, amiben sávjelzések nélkül egyszerre öt irányból próbálnak az autók haladni a maguk útján, miközben a gyalogosok ide-oda rohangálnak át az úttesten és néha elhúz egy robogós? Ha nem, itt fogsz! A többség mintha nem is látná, hogy éppen piros vagy zöld a lámpa úgy megy át a zebrán, az autósok pedig többnyire udvariasan fékeznek ilyenkor és megvárják, hogy tovább tudjanak menni. Számomra ez mediterránabb közlekedési morál, mint Rómában. 

Egyébként a föld alatt sem jobb a helyzet, ugyanis ha jön a metró, akkor az emberek egymást ki-be lökve próbálnak beszállni vagy éppen elhagyni a szerelvényt. 

8. Minden nevezetességre vegyél előre jegyet az interneten, mert különben idegtépő sorban állás vár rád.

Azt remélem, álmában sem gondolja senki, hogy odasétál a Louvre-hoz vagy a Notre Dame-hoz, vesz egy jegyet és bemegy?! A Múzeum Bérlet remek megoldás, ha több célpontod is van, így azokon a helyeken, ahol azzal elsőbbséged van, villámgyorsan fogsz bejutni.

Ja és a Louvre-nak minél korábban indulj neki, mert délutánra már hatalmas tömeg lesz bent és nem hogy távolról nem fogod látni a Mona Lisát, de még a terembe sem fogsz beférni. Mondjuk nekem annál sokkal érdekesebb volt a tankönyvekből ismert írnok szobra...

sor.JPG

9. Ha szuvenírt keresel, a hétvégi bolhapiacot ne hagyd ki!

Marché aux puces de Saint-Ouen a régiségvadászok kincses bányája, hatalmas és felér egy múzeumlátogatással is azok számára, akik szeretik a régi bútorokat, bontásból származó tárgyakat. Turistaként bizonyára kevesen tudnának hazahozni például egy széket vagy asztalt, de kisebb tárgyakat is lehet találni bőven. Kedvelt célpont, ahol hétvégente rengeteg külföldi fordul meg. 

fenykepező.JPG

10. Párizsra nem elég egy hosszú hétvége! Ha igazán meg akarod ismerni és bejárni az egészet, akkor legalább egy hétre menj!

Ha már láttad az Eiffel-tornyot és a Notre Dame-ot, akkor valójában még semmit se láttál. Két alkalommal összesen több mint másfél hetet töltöttem Párizsban és még mindig hiányérzetem van azzal kapcsolatban, hogy mennyi mindent nem láttam és nem próbáltam. Ez a város óriási és a kötelező látványosságokon túl annyi érdekességet rejt, hogy azt fel sem tudom sorolni. 

utca01.JPG

Íme a blog első videója :)

Szóval én azt mondom, hogy ha szereted a történelmet, a luxust, a pörgést, az építészetet, a finom ételeket, a művészetet és a kreativitást, akkor Párizsba egyszer (vagy többször) el kell menned! Bon voyage :)