Hogyan változtatta meg a technológia a memóriát?

Hogyan változtatta meg a technológia a memóriát?

2014. már 21.

Tíz-tizenöt évvel ezelőtt még rengeteg telefonszámot tudtam fejből elmondani, ma egyre emlékszem a sajátomon kívül. Nincs rá ugyanis szükségem, minden benne van a mobilomban, sőt dokumentumokban a jelszavak, jegyzetben, aminek utána kell néznem és így tovább. Ugyanakkor ma már sok eseményt, baráti összejövetelt, bulit első sorban az ott készült facebookos vagy instagramos fotók juttatnak az eszembe. Hogyan változtatta meg a technológia a memóriánkat? Segít több dologra emlékezni vagy épp ellenkezőleg, ellustít?

brain02.jpg

Amikor egyetemista lettem, akkor több tanár vallotta azt, hogy nem szükséges minden adatot fejből tudni, inkább azt tanuljuk meg, hogy mi az, aminek utána lehet nézni és hogyan. Ahogy egyre több információ születik a világban, egyre inkább lehetetlenség mindent fejben tartani. Az információ viszont hatalom, tehát azon kell dolgozni, hogy ezekre rá tudjunk keresni (és itt most első sorban nem a Google-re gondolok). 

Egyszer volt, hol nem volt...

A technológia megváltoztatta a mindennapjainkat. Lassan harminc éves leszek, és szerencsésnek mondhatom magam, amiért még ismerhettem azt a világot, amikor nem volt elterjedt az internet, a mobil és az okostelefon, valamint a közösségi médiának a nevét sem ismerték. Ugyanakkor jelen voltam ezek elterjedésénél, és a gyors technikai fejlődés hatására sok újdonság lesz még a mindennapjaim szerves része. 

Egyre több kutató hívja fel arra a figyelmet, hogy a technológiia fejlődés hatására megváltozott a memóriánk, hatással van az emlékekre, sőt akár ronthatja is a memóriát. A téma egyik legismertebb szakértője Nicholas Carr több könyvet írt az internet agyunkra gyakorolt hatásáról. 

Mi az a memória?

A memória két részegységből áll: a rövid távú memóriából, amelynek része a nem kellő koncentráció esetén könnyen túlterhelhető munkamemória, és a hosszú távú memóriából, amelyben az életünk során összegyűjtött információmorzsák struktúrákba, sémákba rendezve elraktározásra kerülnek akár esztendők erejéig. Carr szerint az intelligencia mélysége attól függ, hogy képesek vagyunk-e a munkamemóriából a hosszú távú memóriába szállítani az információt. Ha a tények és a tapasztalatok belépnek a hosszú távú memóriába, akkor tudunk összetett gondolatokat előállítani, így gazdagítva elménket. 

Miközben a hosszú távú memória lényegében korlátlan kapacitású, addig a rövid távú memória korlátozott tárolásra képes, és ez a "tároló" nagyon törékeny. Egy kis figyelem kimaradás azonnal kisöpörhet minden tartalmat belőle - magyarázta Carr még 2010-ben

Információs túlterheltség

Tony Schwartz a produktivitás szakértője, és egy könyvében azt állítja, hogy a legtöbb ember nem képes hatékonyan kezelni azt az óriási információ mennyiséget, ami folyamatosan bombáz minket. Amikor a munkamemória túlterhelődik, úgy viselkedik mint egy vizespohár, amikor túlcsordul. Bármi is volt a tetején, az új víztől kiömlik, folyamatosan veszítjük az információt, miközben újak jönnek. Ez egy nagyon felületes élményt eredményez, képtelenek vagyunk értelmezni a tapasztaltakat. 

Manapság rendszeresen fotózunk okostelefonnal, hogy minél több pillanatot örökítsünk meg és oszthassunk meg másokkal. Friss kutatások arra a megállapításra jutottak, hogy ezek a fotók megakadályozzák, hogy emlékezzünk a rögzített pillanatokra. Ez nagyon furcsa eredmény a számomra, mert én a gyakorlatban azt tapasztaltam, hogy a fotók segítenek emlékezni.

Internetet használunk az agyunk helyett

Kutatások szerint, abban az esetben, ha tudjuk, hogy egy kütyü megjegyzett valamilyen információt helyettünk, akkor képtelenek vagyunk visszaemlékezni arra, hogy mi volt az. Történelmi távlatban vizsgálva az emlékezés egy közösségi dolog. Az információt átadjuk másoknak, így marad meg az emlékezetben, ám manapság ezt a szerepet az internet vette át. 

Nagyon érdekes felvetés, hogy a Harvard egyik professzora, John Edward Huth szerint az internet nagyobb károkat okoz, mint elsőre feltételeznénk, mégpedig azért, mert más szemmel nézünk már az információra, azokat szétdarabolva vizsgáljuk és egyre inkább képtelenek vagyunk azokat átlátni, folyamatában és egészében tekinteni az adatokra és megtalálni az összefüggéseket. Pedig épp hogy erre a tágabb kontextusra lenne ahhoz szükségünk, hogy emlékezzünk az apróbb részletekre is. 

A fiatalok feledékenyebbek, mint az idősek

Kicsit rémisztő adat, hogy egy 2013-as vizsgálat szerint a 18-34 év közöttiek hajlamosabbak elfelejteni például azt, hogy milyen nap van, mint az 55 évnél idősebbek. Ennek oka, hogy a stressz is memóriavesztéshez vezet, márpedig a multitasking világában egyre több felé kell figyelniük a fiataloknak és ez bizony nyomást helyez az emberre, rosszabbul alszik és másnap azt sem tudja, "hol áll a feje". 

Sőt azt is megállapították, hogy a fiatal nők feledékenyebbek mint a fiatal férfiak. Ennek oka szintén a stresszben keresendő, a nőkre hatalmas nyomást helyez a munka-magánélet egyensúlyának problémája párosulva a fokozott pénzügyi nehézségekkel. 

Nagyon hosszasan lehetne ezt a témát még fejtegetni, ehelyett inkább a Ti véleményetekre, tapasztalataitokra vagyok kíváncsi! Írjátok meg itt kommentben vagy a Facebook oldalon